Ez a workshop gyakorlati, professzionális, ugyanakkor nem kizárólag hivatásos fotósoknak szól. 

Azoknak ajánljuk, 

• akik szeretnének belelátni a fotóriporteri gondolkodásba, 
• akik nem csak képeket készítenének, hanem történetet mesélnének el, 
• akik kíváncsiak arra, hogyan dolgoznak a szerkesztőségeknek dolgozó fotóriporterek terepen. 

A workshop során végigkövetjük egy fotóriport teljes ívét: felkészülés → terepmunka → válogatás → értékelés.

Ez a workshop nem egy „tanuljunk együtt fotózni” típusú program. 

Fotózni sokan tudnak. Professzionális szinten dolgozni terepen viszont egészen más kérdés. 

A Busójárás workshop egyik legnagyobb ereje az, hogy éles körülmények között, egy  magyarországi, meghatározó, mégis politikától független eseményen tanulhatsz.  Nem szimulált helyzetekben, nem stúdióban, hanem ott, ahol minden egyszerre történik,  és döntened kell. 

Gyakorlat, nem elmélet  

A résztvevők nem jegyzetelnek, hanem dolgoznak. 

Valódi eseményt dokumentálnak, valódi időnyomás alatt, valódi következményekkel. Ez az a közeg, ahol a fejlődés felgyorsul. 

Három nap alatt olyan mennyiségű tapasztalatot lehet szerezni, amit különben hónapok, akár évek alatt rak össze az ember magának.

Három mentor, három nézőpont, folyamatos visszajelzés  

A képzés során három meghatározó fotóriporter dolgozik együtt a résztvevőkkel. Nem előadnak, hanem ott állnak melletted. 

• Megmondják, hova állj 

• Megmutatják, hogyan tartsd a kamerát 

• Szólnak, amikor rossz irányba indulsz 

• És akkor is, amikor jó döntést hozol 

Ez a fajta azonnali, helyszíni visszajelzés az, ami a leggyorsabban fejleszt. Nem napokkal később, nem e-mailben, hanem abban a pillanatban, amikor még  korrigálni tudsz. 

Tervezés, gondolkodás, vizuális koncepció  

A résztvevők megtanulják: 

• hogyan kell előre megtervezni egy fotóriportot, 
• hogyan gondolkodj történetben, ne csak képekben, 
• hogyan alakíts ki vizuális koncepciót, mielőtt egyáltalán felemeled a gépet, • mikor érdemes várni, és mikor kell azonnal reagálni. 

A workshop egyik kulcsmondása akár ez is lehetne: 

nem az a kérdés, mit látsz, hanem hogy mit kezdesz vele. 

Kapcsolatok, hozzáférés, belső nézőpont  

A workshop egyik legerősebb eleme az, hogy a résztvevők nem kívülállóként dolgoznak. A kapcsolatrendszerünk révén olyan helyzetekbe, pozíciókba, nézőpontokba jutnak el, ahová egy hétköznapi szemlélődő vagy turista nem. 

Ez nem trükk, nem kivételezés, hanem a fotóriporteri munka természetes része: a hozzáférés a történet fele.

A valódi eredmény: portfólióképes anyag  

A workshop végére nem csak élmény marad. 

A résztvevők: 

• egy összefüggő, szerkeszthető fotóriportot visznek haza,
• megértik, hol húzódik a határ az „elég jó” és a publikálható között,
• és megtapasztalják, mit jelent átlépni a professzionális küszöböt. 

Ez a képzés nem ígér karriert. De megmutatja az utat, és azt is, hogy hol tartasz rajta.

A mohácsi busójárás nem látványosság, hanem rítus. 

Maszkok, zaj, tűz, tömeg, mozgás, káosz és rend egyszerre. 

Fotóriporteri szempontból különösen izgalmas terep, mert: 

• rendkívül vizuális, mégis könnyű felszínes képeket készíteni,
• kapcsolatok és helyismeret nélkül sok helyzet láthatatlan marad,
• gyors döntéseket, tudatos pozícióválasztást igényel. 

A workshop során nem kívülről „nézzük” az eseményt, hanem résztvevőként, dokumentálóként dolgozunk.

A busójárás mindenki számára ismerős. 

Mégis kevesen tudják pontosan: 

• mit érdemes fotózni, 
• mikor történik a lényeg, 
• hogyan lehet elkerülni a sablonos, felszínes képeket. 

Ez az esemény egyszerre vizuálisan erős és szakmailag nehéz. Pont ezért ideális tanulási terep. A résztvevők kilépnek a megszokott kereteikből, komfortzónából, és olyan helyzetekkel találkoznak, amelyek új gondolkodást kényszerítenek ki.

Ez nem technikai tanfolyam. 

Nem preseteket adunk, hanem gondolkodást. Nem turistaképeket készítünk, hanem 

professzionális fotóriportot. 

Ha érdekel, hogyan jut el egy anyag a tereptől a National Geographic címlapjáig, akkor ez a workshop belépési pont.